Új fokozatba kapcsolt a kormányzat központi irányítása, a belügyminisztérium utasítása szerint mostantól kizárólagosan a tankerületek és a Klebelsberg Központ (KK) fogadhatja el az oktatási intézmények számára nyújtott magán-, vagy civil felajánlásokat.
Bár az élet minden területén érezzük, kétségtelenül az oktatási szféra az egyik leginkább átpolitizált és decentralizált közeg Magyarországon. A tankerületi posztokat szakemberek helyett politikai kinevezettekkel töltötték fel, akikről már többször bebizonyosodott, hogy felső utasításra cselekednek, autonóm hatáskörük nincsen.
Most egy belügyminisztériumi utasításból derült ki, hogy az idei tanévtől az intézmények vezetői helyett csak a fenntartó Klebelsberg Központ dönthet az iskoláknak szánt adományok felhasználásáról, illetve elfogadásáról. Ez azt jelenti, az adott szolnoki/mezőtúri/tetszőlegesen behelyettesíthető iskolaigazgató nem rendelkezhet a saját intézményéhez juttatott felajánlásokról, egy felettes szervhez kell fordulnia.
Sőt, ha kétmillió forint feletti adomány érkezett egy köznevelési intézményhez, akkor a központ elnöke, Hajnal Gabriella dönt.
A Népszava kérdésekkel fordult az illetékes minisztériumhoz a szempontok felől érdeklődve. A KK úgy fogalmazott, „döntés előtt a tankerületi központokkal együtt megvizsgálják az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit, az adomány működési feltételeinek meglétét, az adomány műszaki állapotát, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát”.
A belügyminisztérium szigorítása alapján még arra sincs lehetőség, hogy bizonyos adományok más intézményhez kerüljön, mint ahová alapvetően az adományozó szánta. Ez azért is lehet problémás, mert számtalan tanulmány megerősíti, hogy a magyar oktatási rendszer nemcsak kíméletlenül kontraszelektál, de megdöbbentő különbségek figyelhetők meg az iskolák között földrajzi elhelyezkedésük alapján.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a nyáron hatályba lépett döntésükkel a minisztérium mindenre kiterjedő kontrollját akarják erősíteni.
Az nem kérdés, ha tényleg ez a céljuk, akkor „jó” úton járnak az oktatási szféra teljes leuralása felé.
